mindjárt itt a nyár vége

Érdekes, hogy az idei év is milyen gyorsan elszaladt. Épp valamelyik nap gondoltam bele, szinte most volt szilveszter és már akkor is azon vigyorogtam, hogy oké, itt van előttünk az egész év, de milyen hamar el fog menni ez is és tessék, mindjárt itt a nyár vége, a gyerekek iskolába mennek és reggelenként azon fogunk mérgelődni, hogy miért nem férünk el a buszon.

Aztán megint eljön a tél és a szilveszter. Megint meg kell majd szokni, hogy a számsorban egyel nagyobb évszámot írok és persze, megint el fogom rontani néhányszor…

Mint ahogy az minden évben lenni szokott..

Annak idején mikor gyereknek nevezett voltam én is, nem értettem, amit az öregnek nevezettek miért mondjék, hogy mindn év egyre gyorsabban tellik el. Igazuk volt. Ahogy öregszem úgy tünik, mintha minden év egyre gyorsabban tellne el, pedig persze, hogy nem igaz, csak jóval több a dolog, jóval több amiért hajtani kell…

Idén viszont voltam szabin. Na jó, ez nem olyan klasszikus értelemben vett szabi volt de megtervezetten nem dolgoztam kereken 10 napig. Őszinte leszek, alig találtam a helyemet. Első napon nem volt gond mert hazaértem a melóból, vonatra ültem és elcsattogtam a családom után és ezzel, el is ment majdnem az egész a nap.

Aztán gyakorlatilag nem kellett csinálnom semmit és ez annyira furcsa volt, hogy hiányérzetet adott.

Furcsa érzés, sokan azt godolják, hogy hiányzik a munka pedig nem, csak a megszokott napi folymatok hiányoznak.